Önarckép

ÖNÉLETRAJZ – MONDJUK

(NEM EGÉSZEN) DIÓHÉJBAN

Szerencsés helyzet: „szakmai életemben” egyformán fontos a gyakorlati színházi munka (dramaturgi feladatok, műfordítás), a valamivel elméletibb szakírás és szerkesztés, valamint az oktatás. Természetes kölcsönhatásban állnak, termékenyítőleg hatnak egymásra.

Okl. matematikus – JATE TTK, Szeged, 1983.

Okl. dramaturg – Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1988.

DLA – Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2007.

Habilitáció – Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2017.

Bálint Lajos Emlékgyűrű – 1997.

Jászai Mari-díj – 2001.

Hevesi Sándor-díj – 2007.

Radnóti Miklós antirasszista díj – 2021.

Az Alliance française ösztöndíja (Avignoni fesztivál 1989 július, illetve Théâtre national de la Colline, Párizs 1990 január-március)

A British Council ösztöndíja (The Royal National Theatre, illetve The Royal Court Theatre, 1993 február-1993 május)

Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (Manhattan Theatre Club, illetve The Public Theater, New York, 1997 október – 1998 május és 1998 október – 1999 március)

Klebelsberg Kunó Ösztöndíj (Abbey Theatre, Dublin, 2002 február-május)

Yehudit and Yehuda Elkana Fellowship (The New Institute, Hamburg, 2022 október-2023 június)

Világszínház az egész – Palatinus Kiadó, 2000.

Majdnem véletlen. Tom Stoppard fokozatos megközelítése – Koinónia, 2009.

Majdnem lehetetlen. Az SZFE autonómiaharcának története – Tea Kiadó, 2024.

Több mint ötven drámát, néhány szakkönyvet és tucatnyi mesét, életrajzot, krimit, lektűrt fordítottam magyarra. Rendszeresen publikálok színházi és egyéb kulturális lapokban.

Bővebben: FordításokÍrások

Különféle minőségben – de leginkább dramaturgként – fiatal felnőttkorom óta dolgozom színházi produkciókban, társulatokban, szinte minden színházi műfajban.

Bővebben

A Színház- és Filmművészeti Főiskola (később: Egyetem) tanára voltam több mint harminc éven át (közben rövidebb-hosszabb ideig más magyarországi és külföldi intézményekben is).

2017 őszén rektorhelyettes lettem, 2019 tavaszától a rektori feladatokat is elláttam, amíg a pozícióról le nem mondtam 2020. augusztus végén.

2021 februárjában végleg elköszöntem az SZFE-től. Az onnan távozott hallgatókkal és tanártársakkal megalapítottuk a Freeszfe Egyesületet, hogy folytathassuk a tanulást, tanítást.

2022 januárja és decembere között a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára voltam, hivatalosan innen mentem nyugdíjba. (Igazán persze nem mehet nyugdíjba az ember, ha tanít.)

Bővebben

    Így jöttem

    Fiatalkoromban a színházcsinálás mellett leginkább a matematika izgatott. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt (JATE matematikus szak) amatőr rendezőként működtem (miközben az animációs filmkészítésbe is belekóstoltam). Friss diplomával a zsebemben szinte egyszerre zártam le matematikusi és rendezői „pályámat” – és ezzel vélhetőleg sem a természettudomány, sem a színháztörténet nem lett szegényebb. A rendezéssel jóval később – 2013-ban, a temesvári Csiky Gergely Színházban – tettem még egy kísérletet, a matematikával azóta sem.

    A szegedi diplomaátvétellel egy időben fölvettek a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára, ahol a Paál István fémjelezte Szolnoki Szigligeti Színházban rendezőasszisztensként eltöltött „pufferév” után kezdtem meg tanulmányaimat (osztályfőnököm Ungvári Tamás, majd Bacsó Péter volt).

    A nyelvek mindig is izgattak, így utólag logikusnak tűnik, hogy már hallgatókoromban egyre több dramaturgi és műfordítói feladatot vállaltam (ez akkoriban nem volt általános, ma már szerencsére az). Közben a Filmvilág elkezdte közölni rövid recenzióimat, legfontosabb tanárom, Osztovits Levente pedig rögtön végzés után visszahívott a Főiskolára tanítani.

    Így a ’80-as évek végére nagyjából kialakult, mivel töltöm a következő évtizedeket: dramaturgi munka, fordítás, írás, tanítás.

    Mindebből nem szervesen – de valamelyest logikusan – következett a vezetői pozíció (rektorhelyettesi, majd megbízott rektori), ami viszont „békeidőben” sem mindig kíméli az alkotó energiákat. Hát még kevésbé békés időkben…

      És egy kis filmes vargabetű – egyelőre folytatás nélkül. A kilencvenes évek közepén néhány évig a magyar animációs műhelyek élcsapatához tartozó Varga Stúdió irodalmi tanácsadójaként, forgatókönyv-fejlesztőjeként dolgoztam. 2012-ben (eddig meg nem valósult) játékfilm-forgatókönyvet írtam Vranik Roland rendezővel közösen.